Életmód, ökológia

Általában szárazföldi, ritkán azonban vízi vagy vízközeli életmódhoz alkalmazkodtak. A családhoz tartozó fajok, mind imaginális-, mind lárvastádiumban növényevők, általában a növények levelén táplálkoznak (innen a magyar elnevezés), esetleg a levelekben aknáznak, vagy a földben a gyökereken élnek. Általában oligo-, vagy polifág fajok. Petéiket a tápnövényük levelére rakják. Lárváik általában gyors fejlődésűek, így évente leggyakrabban két nemzedékük van. Előfordul a nyári diapauza. Általában imágó alakban telelnek. Vízi életmódot él a hazánkban előforduló két Macroplea (=Haemonia) faj. A Macroplea mutica balatonica (Székessy, 1941) faj balatoni endemizmus. Mindkét faj hínárféléken él, amelyekre nagy karmaikkal erősen kapaszkodnak. Az imágó a víz felszínén lélegzik, a lárva tápnövénye levegőztető alapszövetéből fedezi oxigénigényét. Vízközeli életmódhoz alkalmazkodott a Donaciinae alcsalád fajainak többsége.

Az imágó a vízből kiálló növények levelén táplálkozik (Phragmites spp., Scirpus spp., Typha spp., Nymphaea spp. stb). A Clytrinae, Cryptocephalinae, Lamprostominae alcsalád fajainak lárvái az ürülékükből zsákot készítenek, potrohuk és toruk jó része ebben található. A Clytrinae és Cryptocephalinae taxon fajai között gyakori a myrmecophilia. A Chrysomelinae és Eumolpinae alcsalád tagjai általában talajközeli életmódot élnek, gyakoriak a teljesen röpképtelen fajok. A Cassidinae alcsalád fajainak lárvái a testükön található villás nyúlványra ürüléket ragasztanak. A testüket így befedve csökkentik az esélyt arra, hogy a ragadozók felfedezzék őket és megelőzik a kiszáradást.