Levélbogarak (Chrysomelidae) családja
A Levélbogarak (Chrysomelidae) a Bogarak (Coleoptera) rendjének egyik legnagyobb
fajszámú családja. Mint nevük is utal rá, a lárva és az imágó is fitofág életmódot
folytat, aminek következtében számos fajukat mezőgazdasági kártevőként tartják
számon.
Eddig világszerte több, mint 37.000 fajukat írták le, de ez a szám napról-napra
növekszik. A tudományra új fajok igazi "melegágyának" természetesen a világ trópusi
területei számítanak, ám jelentős mennyiségben kerülnek elő Földünk más tájairól is.
Hazánkban Kaszab, Z. (1962): Chrysomelidae - Levélbogarak – in: Magyarország Állatvilága IX. [
6] Akadémiai Kiadó, Budapest 416 pp.Kaszab (1962) munkája szerint még 80 genus 628 faja, majd harminc évvel
később Rozner, I. (1996): An updated list of the Chrysomelidae of Hungary and the adjoing
part of the Carpathian Basin (Coleoptera). - Folia Entomologica Hungarica 57: 243-260Rozner (1996) szerint 83 genus 667 faja van jelen. Ez a szám az összes eddig
leírt faj nem teljesen 2%-a.
Morfológia, anatómia
Változatos alakú állatok, a megnyúlt testalkattal rendelkezőktől (Donaciinae), a
kerekded, szinte félgömb alakú fajokig minden átmenet megtalálható családban.

Zöld pajzsbogár (Cassida viridis)
Jellemző pajzs alakjuk van a Cassidinae alcsaládba tartozó fajoknak. Közepes és kicsi
méretűek, gyakran e
rősen színesek, fémes csillogásúak. Fejük az előtorba mélyen behúzott, olykor az
előtor teljesen fedi. Rágóik rövidek, erősek, végük behasított. Csápjuk általában
gyöngysor alakúak, leggyakrabban 11, néha 10 ízűek. Szárnyfedőjükön szőrök, tüskék,
pikkelyek csak a legritkább esetben fordulnak elő (Hispinae), de gyakran szabályos
vagy kuszált pontsorokkal díszitettek. Hártyás szárnyuk gyakran narancssárga, vagy
vöröses színű. Az Alticinae alcsaládra jellemző a duzzadt combról felismerhető
ugróláb. Szintén ennél sz alcsaládnál a combokon gyakran találunk barázdát, vagy
vájatot, amelybe, a lábszár visszahajtható.

Nagy nyárfalevelész (Chrysomela populi) lárvája
Négy ízű lábfejeik harmadik íze
kiszélesedett, általában kétkaréjos. A növényeken történő megkapaszkodást segíti,
hogy talpuk erősen szőrözött és karmaik tövében gyakran fogacska is található.
Lárváik gyengén kitinizáltak, testfelépítésük alcsaládonként nagy variabilitást
mutat. Fejük jól fejlett, csápjuk három ízű, az ocellusok száma változik. Toruk 3,
potrohuk 8 szelvényből áll. Általában szárazföldiek (kivéve a Donaciinae taxonba
tartozó fajokat), tápnövényük levelein élnek. Három pár torlábuk van, a Donaciinae
alcsalád egyes tagjai aknázók, ezeknél a lábak hiányoznak. Egyes alcsaládok
(Clytrinae, Cryptocephalinae) zsákot készítenek. A lárvastádiumok száma 3-tól 5-ig
terjed.
Bábjaik szabad bábok, bábozódásuk a tápnövényük közelében, általában a talajban
történik. Az egyes alcsaládok bábjai eltérőek
Cox, M. L. (1996): The Pupae of Chrysomloidea - in: Jolivet, P. H. A. - Cox, M. L.
(eds.): Chrysomelidae Biology, vol.1: Phylogeny and Genetics, SPB Academic
Publishing, Amsterdam 119-265 pp.(Cox, 1996).