Gazdasági jelentőség
A levélbogarak gazdasági jelentősége növényevő életmódjukban rejlik, hisz a
kellemtlen "vendég"-ként megjelenő növényevő rovarok mindig jelentős károkat okoztak
a mezőgazdaságnak. Hazánk elsősorban agrárbeállítottságú ország lévén különösen korán
kénytelen volt felvenni a harcot a kártvőként számon tartott fajokkal. Annak ellenére
azonban, hogy minden levélbogár fitofág életmódot folytat csak a megfelelően nagy
egyedszámban és denzitásban fellépő fajokat tartjuk számon mezőgazdasági kártevőként.
Mivel a populációnagyság erősen függ a természetes ellenségek számától és
mennyiségétől, ezért a hazánkba behurcolt (esetleg spontán betelepült) fajok okozzák
a legnagyobb károkat, mert predátor hiányában szinte korlátlanul szaporodhatnak.
Magyarországon a leggyakoribb és kártétel szempontjából legismertebb fajok a
vetésfehérítő bogarak (Oulema spp.) és az Észak-Amerikából származó bugonybogár
(Leptinotarsa decemlineata).
Vetésfehérítő bogár(Oulema melanopus)
Ezen fajok mellett komoly károkat okozhatnak a különféle
Crioceris fajok, illetve az Alticinae alcsaládba tartozó levélbolhák.
A mezőgazdasági kártevők elleni védekezés alappillére a kártevő fajok biológiájának
kutatása. Hazánk ebben az élen járt, hisz Európában először Magyarországon alakult
rovarkártevők kutatásásra szakosodott intézmény, az Országos Phylloxera-Kísérleti
Állomás, 1874-ben
Balás, G. - Sáringer, Gy. (1984): Kertészeti kártevők. -Budapest, Akadémiai Kiadó
1069 pp.(Balás-Sáringer, 1984). Nagy valószínűséggel, pont a nagymértékű
kutatásoknak köszönhetően, manapság már hazánkban is egyre gyakrabban találkozhatunk
a "biokertészet", "biológiai védekezés" stb. kifejezésekkel. A természetes ellenségek
felhasználása a kártevők elleni harcban remélhetőleg a szintetikusan előállított
permetszerek környezetbe jutó mennyiségének csökkenését vonja maga után.